Pár barátommal életrehívtunk egy küldetést! A Slam üzenete több annál, hogy csak klubesteken olvassunk fel egymásnak. Kimentünk az utcára egy mobilhangosítással és szövegeinkkel megszólítottuk az utca népét!
Zseniális élmény volt! Hirtelen rengeteg ismerősnek akadt dolga a Deák téren és a meg-megálló emberek részéről is pozitív volt a fogadtatás. Majd 75 percig tartott a kis hirtelen performansz és utána igen meglepő beszélgetések találtak meg minket, az élet értelméről, a verselésről.
Az első ilyen alkalomra készült egy team slam szöveg, amit egy előre megalkotott tematika alapján, pár nap alatt megírtunk és próba nélkül adtunk elő. Nem ez volt az utolsó ilyen nyílvános akciónk;)
Köszönet érte: Bokor Krisztiánnak, Belányi Öcsinek és Csősz Gergőnek!
Az utca
Gábor
Ébred az világ, bár aludna tovább
Életek játéka, mint tucatnyi zsinóros szürke báb
Paravánjuk maga az utca
Sorsuk zsákjában feszül világ összes ócska cucca
Jártunkban keltünkben
Jellemeik sztereotíp sablonja villog a szemünkben
Gergő
Hát ő ott? A jóllakott tizenéves,
Kinek már most az egyetlen ingere,
Hogy mikor jön végre az új iPhone, és
Ne legyen McFreezes a Hilfigere?
Ő vajon milyen világba nő bele?
És ha tehetném, cserélnék-e vele?
Gábor
Suliba be? Hát mondd az minek te?
Tekerek egyet és a fehér is fekete
Nem hallgatom sokáig itt az edukációs vakert
Néhány év és beveszem a bizniszbe a fatert
Addig meg toljuk a lógást simán okosba
Spanom vagy bevédlek, ne legyél már befosva
Öcsi
"Tee, figyuu, most micsi? Úgy uncsizom.
Kár, hogy a pénztárcádon nincs izom.
Simán eltartana egyedül... nélküled!"
Ezeket te is hallod, ha van két füled,
Sőt, látod is őket, ha leszeded a márkát.
Mondj el nekik egy mese-mese-mátkát!
Krisztián
Hajnal kettő, betonházak, ha baj van,
Jön a mentő, mert lebombáztak.
Másnap suliba húznád a lábad,
lyukas cipő, a nagyujjad lázad.
Ha telepi a lakcímkártyád, tudod, hova menj anyagé,
Biztos ez, mint kamu nike-nak az orczy tér az anyaméh.
Öcsi
Az ott olyan, mint egy óvodás, amelyik jóllakott.
Várja a bársonyszék, a kétharmad, a Parlament.
Akkor is hazudik, ha azt mondja épp, "Jó napot!".
Nem érdekli, hogy az ország már gallyra ment.
Kíváncsi vagyok, hogy összesen hány hónapot
Kap majd, amelyik a komondor helyett egy nőt falra kent.
Gergő
Ott siet, ott siet a kapzsi vendéglős,
Város hiénája, vállalkozók gyöngye!
Rabszolgatartásból lett a zsebe tömve,
Hisz’ bér nincs, jatt meg minimál, vagy fordítva.
Persze a számlát látván futnál ordítva,
De az utad nagydarab ukrán állja el…
Krisztián
Hopp, itt a forma vakmeleg, segge alatt X6,
Sose tudja, milyen lehet, ha munkában izzad,
fuxa súlya húzza, egybenyaka gerenda,
nonfis tetkó páncél védi, meg a farzsebben a Beretta.
Nyakban a cápagallér, ráírva, hogy Hilfiger.
Pörgő BMW kulcs mellé még egy szilikon MILF, mi kell.
Gábor
A családi vállalkozás, összes rokon pénze befolyt
Naponta feltűnő adók száma szinte megfojt
15 ember az 15 család és számtalan értékes élet,
Ha elbukok 15 asztalon nem lesz holnaptól már étel
Befizetem az áfát arról, amit ki sem fizetnek
Ha elcsalom árulója leszek saját belső hitemnek
Krisztián
Hajnal fél hat, nyitás, külvárosi latyak lét.
Kisbolti arcok gyűlnek reggeli felesre.
A péksütik iskolások táskájában hűlnek.
12 óra szürkeség, a tegnap is mindegy,
A holnap is felesleg. Monoton műszak,
A napfény csak mese, bolti eladónak
A kassza lesz a hitvese
Gábor
Ügynök, mint a filmekben, öltöny, mosoly, kiállás
Az üzlet ingyen része persze a tárgyalási kiszállás
Mutass csodát akkor is, ha a helyzeted hulladék
Csak egy remény van a túlélésre, azt úgy hívják jutalék
Sztár lehetsz a workshopokon, lehet meg is tapsolnak
De ha nem jön be az ígért kötés simán el is tanácsolnak
Öcsi
Megáll a pirosnál egy fehér, szürkemunkásokkal teli Transporter.
Összesen nem kapnak annyit, mint a Balogh, aki asszonyt ver.
Többet szopnak, mint egy prosti, de az órabérük egy nullával kevesebb.
Ők mégis nyomják vakulásig. Ha van meló, egyik sem kesereg.
Gergő
Hová, hová ily kopottan, Családapa, ó mondd!
Homlokod vad ránchegysége, szemed lövészárka,
Hátad púpja, mi tagadás, nem túl sok jót sejtet.
Az irodában szörnyű, a főnök meg bunkó volt.
Ha lenne más lehetőség, felmondanál már ma;
És otthon a családdal is ugyanez a helyzet.
Gábor
Flórián tér hűvös sarka, késői az ébredés
Ha álmod szebb volt most már tudod nem volt más csak tévedés
Tegnap esti aprópénzből telett egy reggeli kávéra
De a tablettásbor íze miatt nincs meg a tegnap csak kb-ra
Elindulni kedved nincsen, de tudod a puszta léted is tilos
A hideg kőtől merev a tested, arcod a sorsod miatt piros
Öcsi
Jézus elkergette, a kormány kitiltotta,
Én pedig tisztán látom innen,
Hogy mű a szenvedése, mint a doboz előtte,
Hogy átverje azokat, akik aprópénzzel tömnék be
Lelkiismeretük vég nélkül táguló fekete lyukait.
Krisztián
Mint Forma 1-ben a zászló, leng kezében a fedél nélkül,
Bentleyből egy cigicsikk repül, és várja megvetés,
Talán lesz ma is flamó, ha a forgalom felélénkül,
Benzingőzzel táplált tüdőrák, üszkös napok, nem kevés.
Egy Suzuki hátuljából egy kissrác visszanéz.
Tovadzsaló remény is ritka, mint a tiszta kéz.
Gergő
Öltözete kosz és gyolcs, otthona karton.
Már a térre se jön, lent fekszik a parton.
Nem érdekli, hogy már nem szabad híd alatt,
Se jelen, se jövő, csak a múltja maradt:
Elvált feleség, elvett lakás, elvetett elvek,
Rég kihunyt életösztön, lassan leálló szervek.
Krisztián
Ki ez a forma, fülén festék,
Mesélnek róla freskók, meg betépett esték,
Látványosan leszarja, ha van dresscode.
Titkon piktor, kaleidoszkóp szemüvege szürreál,
Valóságtól messze, mint Makótól Montreal,
Lakhelye műterem, mint a Nyúl ürege,
Valóságot képen képzi, amerre csak fű terem.
Gábor
Sétálóutca, sétáló bevétel
Jó kezű grafikus ma nem kérkedik a nevével
Kedvében jár az alkalmi műértőnek
Anyagi okokból próbál lenni megértőnek
Álmában ő is kedvére alkotott, mint a Picasso
Valójában karikáit túrázva húzza, mint egy igásló
Öcsi
Igazítani az igazságon igen jó lenne végre,
Hogy ne csak a bulvár kerüljön pennavégre,
De az embernek a kenyér mellé csak cirkusz kell.
Sajnálom, való világ dicsősége, de nálunk így múlsz el...
Gergő
S mint szárnyaszegett költő állok én itt,
A forgatag közepén, torkomat csönd fojtogatja.
Méghogy ez a világ szép! Mekkora tévhit!
Unott közöny, riadt agresszió ül a szemeken.
Hiába „Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem”
Kár ide jó szó, mint pornócastingra alsógatya
