Megy tovább az álomvágta. Kicsi Dzsónál már alap elvárás, ha Battán slam van, neki fel kell lépni. Igyekeztem az idő múlásának általa elindított témáját jól feldolgozni. Nehéz a szöveg, de már nagyon ügyes, így bízom benne jó lesz minden...
Sziasztok
El sem tudjatok képzelni mennyi vártam ezt az estét.
A Team Slam ob óta nem álltam színpadon és lehet vicces, de hiányzott.
Annyi szeretet kaptam, hogy azt el sem tudtam korábban képzelni.
És igen tudom, én még nem vagyok igazi slammer,
Mert nekem még apu kell, hogy ki tudjak állni.
De ez nem tart örökké,
Már fonja az elmém,
Oly szép gondolatok
Véget nem érő folyamát
Bár volna ma mentség,
Hogy én mondogatom,
Égre felérő szólamát
Az estnek, amivel megfosztanám a világot a szomorúságtól,
Hogy haljam, ahogy perceg ujjam alatt csettintésre elmúlt percek sokasága.
Vágod miről beszélek?
Hogy az előbb jöttem fel a színpadra és jópofiztam itt az ob-ról,
De már az is pont úgy csak múlt
Mint ahogy az a rímes rész az előbb a szövegben, olyan hosszúra nyúlt.
Fel fogok nőni!
És ezt a pillanatot, ezt az emléket viszem magammal,
Ahogy nézek rátok a színpadról és ti meg csodáltok.
Nektek ez múló szösszenet, de ha összevetjük az én eddig leélt kis életemmel,
Nekem ez hozzátok képest akar heteket megtestesítő élmény,
Mintha egy színpadon nyaralnátok egy hétig!
Tegye fel a kezet, aki emlékszik egy szép gyermekkori nyaralására?
Na, látjátok!
Ez ugyan az csak az én bőrömön az izgalom a bronz olaj,
Az arcom pírja nem a napsütés
Izzadok a reflektorok árnyékában
És száraz a torkom pedig az előbb ittam!
Útra keltem vágyakozón kézen fog a szeretet
Fogok szólni, ha úgy érzem, engedd most a kezemet
Nekem ez még csodavilág, nekem ez meg puha álom
De úgy érzem, hogy ez az irány s a boldogságot megtalálom
A megélt percek mondatának boldog szava a mindig jó
Bár a szövegemet apa írta, de a szív mögötte Kicsi Dzsó
