Gaboard nem megszokott dolgai...

Lehetne óriás költői körmondatokkal leírni miért is hoztam létre ezt a Blogot, de a mély gondolatok inkább maradjanak a későbbi tartalomra! Belefutottam valamibe, amit rég óta fontosnak éreztem, érdekesnek tartottam, de nem volt időm lendületem komolyabban élni vele! Most viszont több olyan körülmény összeállt, ami kapcsán úgy döntöttem jobban akarok ezzel foglalkozni! Azok akik ebben már elismertek és jók azok a Slam Poetry elnevezést használják e műfajra, de én még csak túrista vagyok, aki azzal a szándékkal látogat el erre a földre, hogy ha jó itt letelepszik, de addig is szívesen jön nyaralni ide! Van már pár iromány melyre többen kíváncsiak, így ezt itt szeretném őrizni és megosztani másokkal, valamint leírni a születéseik körülményét! De persze gyakorlom elmondani is, hisz ez onnan lesz igazán értékes, ha nem csak a tollam ad életet a soroknak, hanem a hangos lényem is! Nem terveztem soha, hogy blogom legyen vagy naplóm, de ha így alakult akkor legyen saját élete...

Friss topikok

Címkék

New generation...

2017.05.29. 13:51 Gaboard

Mostanában sokat jár az eszem a "mi lesz így" témakörben. Nos ez let belőle...

Győri ifjaknak..

Azért szeretek Győrbe jönni, mert itt olyan közel van már Bécs, hogy nem kell várnom a november elejét hogy, odakiálthassak helló Wien!

 

Ja, igen én vagyok az a múltkori vén fasz, amit büszkén vállalok, mert én legalább már megértem majd 44 évet. Nem minden része volt varázslat, de van mire vissza tekinteni.

 

Nektek már nem ilyen egyszerű…

Nem tudom nekem mennyire volt anno bonyolult, de örülök, hogy a mai világot felnőtt fejjel érhetem meg. Mert én már nem a kilátást keresem, hanem azt lesem merre lehet a megoldás. Majd szólok, ha látom!

De egyelőre nem áll jól a helyzet.

Szerintem látjátok ti is..

Az ifjúság megosztva, értékrendben megvakítva él és sajátos útkeresésében kering a szélsőségek között.

Sokan attól képzelik poszt modernek magukat, ha olyat írnak ki a falukra, amit senki sem ért… még tán ők sem

Az a baj, hogy ez a világ már olyanná vált, ahol egy sima sajtburger is ha baconnel kérik bigmacnek hiszi magát!

Meg hát ….a szerelem első válltáska… ha az lui vuiton..meg hát!

Az erkölcsök? Na, a legdurvább káosz..és már nem az van, hogy ki mit hoz otthonról…ennek az oszlopa maga nyers valóság és szájról szájra terjed…is

Hol van, már a meztelen thai fotómodellről készül a Táj fotó, mikor a csonkolásos gyerekpornót simán feldobja egy társkeresőre optimalizált kereső motor. hm?

 

De a munka világa a legszebb! Bármi lehetsz! is…

Vár titeket a gázszerelő életpálya modell, már ha bírja a gyomrod a zsíros munkákat

Vagy lehetsz agyon adóztatott kényszer vállalkozó, aki sohasem nyugtával dicséri a napot!

Vagy akár Vendéglátós, cukrász, éjszakai mosogató, esetleg pékké érett életkép Tirolban.

Ez se jó?

Inkább gyújts rá, tekerj valami durvát. Jaj Bio hagyjál már, ovis vagy? A kristályra mit mondanál, ne MET?

Épp egy testben élek éppen

De ma a Slam a lélek trükkje

Fuldoklunk a gyűlölettel mérgezett légterünkben és néha egyikünk, másikunk a fel-fel köhög egy kis emberséget, de aztán gyorsan iszik rá valamit, mert hát, azért mégis na…

 

A közéleti változás esélye jelenleg a nulla felé konvergál.

A Stockholm szindrómában szenvedő jobb oldali eszmék éltetik a fogva tartónk nagyszerűségét

Felnagyított bolhacirkuszban Európa erős emberének hologramjával riogatják a kisnyugdíjasokat

Aki tök egyforma birkákat zár propaganda szenzibilitás alapon más-más akolba és az övéivel elhitetve, hogy a gyapjújuk egy oroszlán sörénye és kos szarvuk maga a csodaszarvas agancsa.

Értem én, hogy sok a megtévelyedett - és ha csak hangos a kisebbség - akkor is sokan vannak.

 De Zámbó Jimmy-nek is sok rajongója volt, mégis micsoda szar zenét csinált!

 

Nem vagyok egy negatív ember, sőt én mindig a fényt keresem és hiszek a mosoly erejében.

De a gyógyulás ott kezdődik, hogy a beteg tudatában van a betegségével. Azon lehet változtatni, abból még fel lehet állni!

Mi pedig vén faszok tudunk segíteni, hogy láss. Tudunk segíteni, hogy, legyen hozzá eszközöd, legyen hozzá támogatásod, motivációd.

De már változtatni nektek kell!

Ma itt vagyok, nektek szólok és ezt a szöveget is nektek írtam. Ezt az országot ugyanis nektek kell talpra állítani.

Kezdjétek el Most! Álljatok fel! Álljatok fel, ha elhiszitek, ha tudjátok, hogy dolgotok van és cselekednetek, kell! Álljatok fel! Ha túl tudtok lépni az elmélkedésen. Álljatok fel, nem miattam, hanem a jövőtökért. Ez lesz az első lépés, aztán megtanulunk együtt, szabadon járni újra! Köszönöm nektek előre..

Szólj hozzá!

A kór...

2017.04.19. 08:11 Gaboard

Régi cipelt, ki nem játszott kártya comming out-jának főpróbája volt...

Sokakat sokkolt, volt aki elismerően halgatta, nekem csak jó volt végre kimondani...

 

Egész életemben sportoltam!

 

Van, akinek ez elfoglaltság, van, akinek a hiúsága mondja, hogy kell.

De nekem ez így volt mindig, és már választásom sincs!

 

Négy évesen kezdtem, amikor szüleim óvodás úszásra írattak.

Akkoriban az volt fontos, hogy a rendszer a kommunista ifjúság számára példaként mutathasson kisportolt egyedeket és lokálisan istenített sport eredményeket!

 

Azt mondod, hogy ez most is így van, csak nemzeti színre van festve?

Hm, akkor én csak lelkesen készültem arra, hogy felvegyenek a sport tagozatos iskolába, mert úgy tűnt ez a dolog nekem nagyon megy!

Ami, nem ment, az a „beállni a sorba” feladat!

Deviáns és a rendszerbe nem illő magatartás miatt 5.-ben kitették a szűrőm az elit osztályból!

Abból a válogatott közösségből, ahonnan ma a 30 főből mindössze 4-ünknek van diplomája és csak én foglalkozom azóta is életvitelszerűen sporttal!

Mert van, hogy a valós teljesítmény felett a központi érdekek dominálnak!

Azt mondod, hogy ez így van most is?

Az lehet, de az most nem ide, az hosszú...mint a Katinka ;)

De mindegy, mert akit hajt a vele született lendület az nem áll le soha!

Hét év úszás után jött a Kosárlabda, karate aztán mi voltunk az első magyar B- boyok!

Majd nyolc év lovaglás után rám szakadt az új világ!

Deszka sportok örök szerelme!

Snowboard, szörf aztán a wakeboard. Mi együtt nőttünk az új évezred adta adrenalin lökettel!

Ez mindent vitt! Mint a drog, amiért hajlandó vagy éhezni, utazni, dolgozni csak mehess, csússz és ugorj, meg hát tekerj rá! huuuh

Egészen addig, amíg nem józanít ki a valóság!

 

Apró fájdalmakkal kezdődött, de ez meg belefér..

Begyulladt egy két ízület is, a család már aggódott..

Aztán már feküdni se tudtam mindenem fájt!

Nincs mese, orvosok, vizsgálatok bizakodás, hátha nem komoly!

 

Szembesülj azzal, hogy örökletes

Ijedj meg attól, hogy néz ki, aki már évek óta ilyen beteg.

Full merev gerinc, csontosodott ízületek, görbülő hát és beszűkült mozgás! Szép jövő nem? Autóimmun? Mi a fasz?

Gyógyszerek, terápia, kezelés nem hat

Tünettel tudsz majd élni, meg gyógyulni lehet? Nem hát!

 

Volt sok olyan pillanat, hogy majd el sírtam magamat.

De ez így nem fair ez nem lehet egy ilyen olcsó sztori..

 

Kb. ekkora lehetett az pici, de nagyon öreg doktornő, aki mindent megértve csak annyit mondott:

 

Gábor, ami eddig életed boldoggá tette, azt még tőled senki el nem vette!

Te sose add fel, sose zokogj, menj, és inkább kezd újra, mozogj!

 

Fel év sem telt el gyógytornával, mikor már újra edzettem és nemsokára fenn álltam a sáncon!

Elindult egy csata, aztán egy újabb, és ez a háború meg ma is tart. De most már tudom, sosem állhatok meg! Csak ez segít!

Amíg a testem mozgásban van addig a harc nem veszett el!

Minden újabb ütközet csak erősít!

Mint egy edzett spártai állok hadrendbe mindennap es igyekszem egyre kevesebb szert használva legyőzni a saját testem alattomos támadását pusztán a saját elszántságommal!

Ez addig tart, míg ebben az egyszemélyes viadalban az utolsó ember el nem esik!

Márpedig azt nem adom könnyen!

Figyel csak!

20 év SPA bechterew egyelőre bekaphatja!

 img_7600.JPG

Szólj hozzá!

Idei első...

2017.04.19. 08:06 Gaboard

Veszprémi tematizált versenyre készült a szöveg, amit a megadott szórendtől eltérően írtam meg, így az első hely helyett a 4. lett az enyém:(

Ha tudtam volna előre...

Ha előre tudtam volna, hogy elesek, hát én, bazdmeg hidd el, hogy akkor sem ütem volna le.

Felépítettem egy életet és mire azt kezdem érezni, hogy megérkeztem be kell látnom, hogy totál hátrányba kerültem. Kissebség lettem!

Az A B státuszú negyven feletti családban élő egyének, működő egzisztenciával, keresztény értékrenddel és szabadgondolkodással, lássuk be azért nem nagyon nevezhetők rétegnek, inkább ez csak vékony mezsgye.

Akiknek kb. szégyellni kell, hogy akkor is képesek véleményt alkotni mélyszegénységről, ha ők ebben közvetlenül nem érintettek.

Akik nem hajlandók külsőségek varázsában tetszelegve többet mutatni, mint, ami önmaguktól is látszik.

Ha előre tudtam volna, hogy az utánpótlás teljesen blokkolva lesz, ma már 20-30 gyerekem lenne.

Mert tisztán látszik a jövő az elvált szülőké, a csalódott és kilátástalan gyermekeké, mert a változást a minimálbéremelkedéstől várja mindenki, de csak egyvalami növekszik, a segélyt igénylők száma.

Azok diktálnak, akik gerinc nélkül élnek, az ő kacajuk a leghangosabb, hisz a törvények is olyanok számukra minta a Suzuki poén. Tudod, a legyen a ti autótok.

Viszont ne feledd, ha minket végül megesz, a rendszer nem fogjátok látni, hogy milyen lehetne egy világ, amiben marad még lehetőség egymásnak érdek nélkül örülni.

Nos, hát én most felvállalom, és inkább kiállok a magam példáján megindulva, szavakkal igyekszem másképp felnyitni a szemeteket.

Mert lássuk be azért a slam is egy fura világ, ugyan a társadalmunk tükre, de néhol csak sikk, néhol meg görbe.

De te meghallod-e amit én mondok vagy, talán ez lesz számodra világ unalma?

Mert én már nem írhatok poénkodva, csavargásról, csajozásról, engem kell, hogy tartson egyfajta hitelesség uralma

De nem tudok írni a lehangoltságról sem, mert nekem ismeretlen szó a depresszió

Simán mondhatsz ellent is, és ne párázz, az én kopaszságom nem egyenlő agresszió

Korlátoz a témában más is, drogról és berúgásról sincs friss óriás sztori

Viszont még ma is hajt a lendület, a mozgás, a sport, éles a snowboard deszkám, meg télen a lábamon a kori.

Ha meg elhiszed, hogy az ön rombolás vagány dolog, persze egy darabig tényleg lehetsz sztár

Aztán hamar megtalál téged is a magány, mert egyre kevesebb ember lesz ki veled szál

Alá a mélybe, hogy elérjen téged is a magyar trend, hidd el, másnak kurvára nem fontos mi van a fejedben, káosz vagy rend. Pláne ha neked nem..

Mert lehet, hogy szűk a kiegyensúlyozott magyar emberek rétege. De ha figyeltél picit hangsúlyra, szerintem már te is érted a lényeget

Ha előre tudtam volna, hogy ilyen nevelésszagú lesz ez a szöveg, Hát akkor is így írtam volna meg, mert ez az egész kibaszott rendszer a ti értékrendetek mentén tud állni stabilan, vagy ha kell meg remeg.

Figyelj csak! Te nem mondhatod azt, „hogy ha előre tudtad volna”.. mert még kurvára az elején vagy, ráadásul én, most, Pont most szóltam. Te döntesz!

 

Szólj hozzá!

Szép új világ...

2016.12.02. 09:39 Gaboard

Batta Slam-re készült szöveg, ami megint egy régi apránként összegyült gondolatcsomag lenyomata.

 

JujMadár

Az élet sok mindent komponál és mi magunk is igyekszünk jól összerakni a dolgokat. De ezek még mindig csak az életünk apró mozaikjai, komponensenként felhasznált kellékei. A végeredmény igazából az az eredő output, ami aztán mi magunk leszünk. De ránk még azért hat sok minden más is.

Két vektoriàlis irány a matematikában is úgy hat egymásra, hogy a végén egy harmadik alternatíva nyer. Az eredő.

Mint a szexuális érintkezésben, ahol hiába fontos tényező a befogadó és a meredő, a végeredmény még majdhogynem nem is ugyan az a dimenzió. Mert az az érzelem és az érzékiség világa, már ha jól vannak illesztve a vektorok.

Csak egyszerűen a társadalmunk az, amely képtelen üzemeltetni azokat a törvényszerűségeket, amit minden más természetes rendszer.

Ja, hogy mert az nem természetes? Hát nekem valóban nem.

Néha úgy érzem magam, mint a kőműves az építkezésen mikor elfogy a cement és nem köt, a beton. Rájön, hogy túl sok a sóder.

Hogy mindenhez tartozik egy magyarázat vagy inkább több. Hogy legyen min vitatkozni. Hogy simán az ért hozzá a legjobban, aki még lapátot se fogott soha. Végül nem az a lényeg, hogy nem az épül fel, amire szükség van, hanem hogy nekik legyen igazuk. Legalábbis szerintük.

Nem akarok nagyon belemenni a dolgokba, de az okokat keresve sokszor érzem a dejavu nyomasztó felismerését az agyalapomban.

Mert én mar láttam ilyet korábban is. Én mar éltem ilyen országban.

Éltem már akkor is, amikor szintén csak állami rádiók szóltak az éterben. Jártam iskolába akkoriban, amikor ugyanígy csak államilag ellenőrzött tananyagot lehetett oktatni, és akinek a szülei hithű part tagok voltak, azok jelentősen különbek voltak nálunk.

És basszus akkoriban is épp egy kerítés mögül filozofált mindenki arról, hogy ki van ki, meg bezárva.

Azért jobb lett volna, ha gyerekeimnek csak mesélek róla.

Nem érdekel melyik pillanat fordult rossz irányba. Nem érdekel hol futott félre az egész. Az sem érdekel, kinek a hibája. Csak az érdekel, meddig sodródunk még a térdig erő szarból a nyakig erő fos felé?

Szavak gyártásában iszonyú jók vagyunk. Olyan jól értelmezünk utólag minden helyzetet, de mikor jutunk el végre addig a pontig, amikor a virtualitáson is túl tud lógni az elégedetlenség?

Csont Velőmig hatol néha fájdalom, mikor olvasom a híreket és felkiáltanék, mint egy apró jujmadár, hogy ne mááár!

Apropó Tudjátok milyen egy, jujmadár?

Egy 10 centis kis állat, 20 centiméteres herékkel. A sziklás hegységben el minden alkalommal mikor le akar szállni hangosan, felvisít, hogy juj.

Nos, ezektől az ingyenélő heréktől kéne megszabadulni, mert ha nem megy, akkor nekünk kell majd itt hagyni ennek a Kárpáti sziklás hegységnek medencéjét.

Mert nem lehet ésszel felfogni, hogy egy nép miért csak a történelmi fordulatok után jön rá, hogy Juj, ezt nem így akarta. Ez csak a sors meg a külső érdekek eredője.. az, hát persze..

A kérdés csak az, hogy te látod-e már a kiutat? Kitaláltad már, hogy fogunk leszállni a következő sziklára? Juj, mi?

img_7338.JPG

 

Szólj hozzá!

A születés...

2016.11.08. 10:40 Gaboard

Gyerekkoromban láttam egy filmet késő éjszaka és örökre megmaradt bennem a hatása. Régóta terveztem, hogy Slam-et irok belőle. Kíváncsi vagyok hogy fogadják...

 

Meghökkentő igaztörténet

Van egy több mint 100 éves történet, aminek minden paramétere maga a pusztító valóság. Én kb. 30 éve próbálom feldolgozni.

Van, hogy egy apa a gyermekáldást a legijesztőbb gyötrelemnek éli meg. Főleg ha már túl van kétévnyi gyászon. Emlékeiben halotti lepel, mint vetítő vászon villantja a legtragikusabb pillanatokat.

Három gyereket eltemetni 18 hónap alatt, vajon milyen reményt hagyott még egy érkező újszülött számára?

Asztalra borult ital nyomta rekedt hang préselődik ki a garaton: Nem akarok több halott gyereket. Nem akarok. De ettől még a várakozás terhe nem csökken.

Eközben a szobában az ilyenkor szokásos sürgésforgás igyekszik elnyomni a halk kinti morgást. Bába és az orvos próbál energiát és optimizmust sugározni a várandós anya felé.

De a kulcsmondat az anya száját is nem egyszer elhagyja. Nem akarok több halott gyereket!

Nem viselkedhet így asszonyom! Szól rá az orvos. Ennek a gyereknek meg kell születnie és próbáljon meg hinni abban, hogy nem lesz baj.

Kétségbeesett kilátástalanságtól remegő kéz közelebbre inti az orvost, aki odaül az ágy szélére.

Doktor Úr, olyan kis pici és csenevész volt mind. De annyira bíztunk benne, hogy majd megerősödnek.

Elsőnek a kis Gusztáv halt meg. Ottót sietve igyekeztünk megkeresztelni és a keresztelés után éjjel álmában érte a vég. Alig két éves volt.

Már csak a kis Ida maradt. Jajj doktor úr annyira szép kislány volt. Ha látta volna. Meseszép arcocskája még most is itt van előttem. Karácsony előtt két nappal temettük el.

Jajj doktor úr olyan üres lett a ház. Nem akarom, újra kérem, segítsen!

Az orvos felállt és annyit mondott. A világ legszebb dolga egy gyermeket világra hozni. Kérem, szedje össze magát!

Fájdalmak lüktetés, izzadtság rettegés

Test a dolgát, mint óramű végzi, várakozó gyötrelem az óráját nézi

Hasító sikolyra tercel a sírás, a születő perccel az életre hívás..

Az orvos kijön a szobából és gratulál, majd elkezdi a szükséges papírok kitöltését.

Az apa remegőn a fájdalom és az ital hatása miatt dülöngélve adja át magát az eseményeknek.

Hogy is hívják a kedves nejét: Klara Poltzl válaszolta az apa.

A gyerek keresztnevét már bent felírtam. Ismerek pár hasonló vezetéknevű családot a faluban maguk is úgy írják?

Nem. Ők csak távoli rokonaink. Ők E és D-vel írják, mi I és T-vel.

Nos, szerintem meg is volnánk, kérem, itt írja alá.

A születési dátum 1889. április 20.

A gyermek anyakönyvezett neve pedig: Adolfus Hitler

Gratulálok és kérem, legyenek bizakodóak.

 untitled_7.png

 

Szólj hozzá!

Forradalmam...

2016.10.19. 09:41 Gaboard

OST slam találkozó lesz és a forradalom jegyében kiírt tematikus verseny miatt írtam ki magamból pár régóta érlelődő gondolatot...

Az én hőseim

Mivel magyar vagyok, én mindent másképp látok.

De talán pont ezért nekem a forradalom is tök mást jelent.

Nagyszüleim egy légópincében kuksolva hallgatták a becsapódásokat és találgatták milyen messze, vagy milyen közel volt a lövegek rombolása.

Apám alig 7 évesen talán pont úgy nem értett semmit az egészből, mint ahogy mi nem értjük ma, hogy mekkora önfeledt bátorság egy kialakuló diktatúra részéről a szabadság harcosok istenítése.

Vagy lehet, hogy ez csak a szokásos öntelt magabiztosság. Hisz ki merne még itt nyugalmat, komfortot, közönyt feláldozni holmi sok oldalról megmagyarázott szabadságért. A nép? Az isten adta nép? Aki ma már inkább lép, ha meg marad, akkor tép, vagy inkább tépi a haját… nem én, az enyém már oda, de gyomorideg azért nekem is jár. Meg a szám.

Pedig volt idő mikor a macskakövet felszedte a hitben gazdag erő. A sex on the beach koktél helyett a Molotov volt a menő és nem lime-al. Rongyos, suhanó, benzinszaggal becsapódó félelem és düh volt a fellépő az őszi utcabálon.

Sós pálcika ropogás helyett lázadó fegyver markolata csak a PH savas izzadság kémhatású koncepciót sejtető, perre menő one way ticket.

Kiket találsz még élve, ha elül és a por, a vértócsa elapad. Ki miatt lesz az iskolában helyenként gyászosan üres a pad?

Reménytelenül elveszett lerombolt Budapest, megtorlás árnyékában rejtőző reménytelenség. Se hősök, se mártírok, se kiút. Csak ellenállók, ellenforradalmárok, a nép ellenségei. A szabadságvágy szárnyon lőtt madarai, akikre szökés vagy bitó várt. A mi letagadott migránsaink.

Az én hőseim a légópincében mentették menthetőt és remélték, hogy egy haragosuk sem lesz, aki bosszúból rájuk vall egy jópofa hamisat. Egyszer a nagyanyám a lőporos őszi hideg és nincstelenség leple alatt a nagykörútra ment el élelemért. Boldogan hozta a szerzeményt egy nagy bőrszatyorban, egész Albertfalváig. Nagyapám kipakolta a kenyeret és sírva fakadt. A Nagyanyám is meglassult az örömben, amikor az átlőtt szatyorszélén kikandikáló szalonnát meglátta. Majdnem ő is ott maradt…

Én nem írok pénzdíjért dalszöveget a Lazio jól ismert csapat buzdító dallamára.

Nekem nem lesz soha Dobó Kata a Szabadság szerelem. Annyira szarul állt rajta az a pufajka.

Annyira mű ez az egész ünnepi műsor.

Ha azt akarják, hogy a magyar fiatalok átérezzék a jelentőségét egy ilyen emberiség elleni támadásnak, akkor piros paintball golyókkal sortüzet kell nyitni egy szombat éjjelen az Ötkert, és a Tesla táncparkettjén.

Na, ott talán egy kis árnyéknyi üzenet átmenne, a többi csak propaganda és pénzkidobás.

Szerintetek mit mondhattam volna anno a nagyszüleimnek ott a légópincében, miért legyen bennük erő túlélni?

„Drága elődeim tartsatok ki. Jön, egy modern, új generáció nektek kell őket felnevelni életben tartani. Ők a jövő.”

És ha ma megkérdeznék: Gábor milyen lett az új világ?

Tényleg mondjam el nekik azt hogy: Pen pineapple apple pen?

 d4a34fad78b64dd7e30c0e90362379f4.jpg

Szólj hozzá!

Döntőben újra...

2016.10.04. 08:55 Gaboard

Sikerült bejutnom 4 év után újra a slampoetry bajnokság döntőjébe és ez végtelen boldogság. Nagyerejű szöveg segített ebben a nagy lépésben, amit nem feltétlen szeretnék túlszárnyalni, csak másik nézőpontból hozni legalább azt a szintet.

A belső gyermek

Ne haragudjatok, de én nem akarok felnőni!

Ne, ne mond, hogy már késő. Te engem csak kívülről látsz. Tudom nehéz egy legóval játszó ártatlan gyermekkép mellé tenni egy kopasz, meglett férfiembert.

Én mégis arra kérlek, próbáld meg! Nem a korommal van a bajom, hanem azzal temérdek behatással, ami eddig elért.

Annyira jó lenne a gyűlölet és rosszindulat nullponti mozdulatlanságában bízva gyermekként rámosolyogni a világra és elhinni, hogy a világ is őszintén képes még visszamosolyogni ránk!

Én maradni akarok az a tisztaszívű nyitott kíváncsiság, amit nem mozgat kétség.

Maradni akarok az őszinte mosolygás öröme, ami mögött nem keresed azonnal az árnyékot

Maradni akarok az a feltétlen szeretet, amiért megszületni érdemes, amit elveszteni nem szabad

Gondolom, máris elhiszed, hogy nincs minden rendben velem ez azért kicsit gyerekes.

Lánc lánc Eszter lánc Eszter lánci cérna, ha cérna volna, ő is kifordulna…néha magából? Vagy bírná még?

Ne, ne, ne sajnálj le, kérlek!

Hidd el, nem lennék én se mindig gyerek, csak ha lehet. Majd felnövök, ha kell..

Apám söre is elsőre keserű volt aztan felnőttem a feladathoz, ma meg már...

Felnőttem akkor is, amikor a könyökök elől kellett meg tanulnom elhajolni és a pofonokból meg okulni

Felnőttem akkor is mikor a beteg apámat kellett intézetbe adnom, hogy az anyám életét mentsem.

És felnőttem akkor is, amikor átláttam, hogy az országunk mekkora veszélyt jelent önmagára

Mert a hazug szónak mifelénk igen nagy a foganatja. Mert a hazug szónak mifelénk…

De itt belül akár mi lesz, én csak maradok őszinte gyerek

Mert én Nem hiszek, a gyűlöletben! A világ nem lehet ennyire egyszerű. Nem hiszek, a fekete fehérben. Ebben a nagy játék dobozban nem csak szürkének van árnyalata, hanem a kéknek, a sárgának, a zöldnek és nem ötven, hanem száz!

Nem hiszem, hogy a szomszéd fűje zöldebb, csak nem jó oldalról nézed!

Én a pirkadatban hiszek, az ébredésben.

Hiszek abban hogy a Lego kockanak párja van, nem ellen darabja és hiszek az ilyen boldog pillanatok élményében, amivel csak egyet szeretnék, megosztani a családommal, megosztani veletek.

Csak azt mond el felnőttként miért oly nehéz szándék nélkül kezet nyújtani. Csak úgy.

Te meg tudnád tenni? Benned ott van még a gyerek? És te benned? Ha? Ti megmernétek fogni a mellettetek ülő akár idegen kezét? Csak úgy. Játszunk ilyet! Gyerünk, mutassátok meg. Fogjátok meg és emeljétek fel! Tudtok még őszintén örülni egy ilyen kis semmiségnek? Had lássam!

Mindig szerettem volna egy végtelen hosszú gyermekláncot papírból kivágni. Tök jó hogy itt vagytok velem..

A mi feladatunk meggyőzni azt a korán felnőtt és elkeseredett 3 milliót, hogy legközelebb csak annyit írjanak a plakátokra: szeretet és elfogadás. hogy építhessünk végre együtt egy nagy színes legóvárat. Na annak volna értelme!

 

img_7223.JPG

Szólj hozzá!

Sokadik OB...

2016.09.05. 11:14 Gaboard

Nem tudodm vidámra húzni az idei OB előválógatóra szánt szövegemet sem. Nem tudok úgy kiállni

hogy nem mondom el mi bánt.

 

Mélységes aggodalom

Gyermekkoromban volt egy visszatérő álmom, hogy nem szorul össze a gyomrom, ha az útlevelet kéri Hegyeshalomnál a határőr. Mindig kussban kellett ülnünk a buszon nehogy baj legyen. Van, aki emlékszik erre? Korombeli lehetsz…

Most megint egy kibaszott kerítés mögött élünk, vágod?

Teremtettünk magunk köré, magunkból egy teljesen önálló világot.

Félelemből és nemtörődömségből húztunk falakat, a közöny a szögesdrót a tetején

Manipulált víziókat közvetítő média elemek őrzik a békének hitt öntelt magányunkat

Es már megint száguldunk azon rohadt autópályán…. szembe a forgalommal.

Hiába dudálnak, hiába villog mindenki, mi abból merítünk bátorságot, hogy végül mégis úgyis félre állnak .

Elengedik a bolondokat…

És mi ezt is másképp látjuk. Mert ez a betépettek nemzete, egy halluciNÁCIÓ

Pampararampam hölgyeim es uraim micsoda világszám, a porondon az Orange Country Jogglers

A köpönyegforgatás hipnotkus bajnokai, bármit eltüntetnek, ami érték, és hiába látod nem fog zavarni. Hölgyeim es uraim Ez tényleg egyedi ez világszenzáció!

Hé-hé te mi van veled, miért nem a műsort nézed? Nem vagy igazi magyar?Te meg miket posztolgatsz itt? Micsoda, hogy a király meztelen? Hazaáruló vagy!

Úr isten Milyen világ ez?

Nézd, ha rajtam múlik, én megbocsájtok, a hiba nem bűn és nem is átok

De elcsépelt szó lesz a józanész, ha nem te döntesz, hogy merre mész

A valóság még sosem volt ennyire messze, Te gondolkoztál már a jövőn, mi várható még vagy, hogy lesz-e?

Tudod, a bajom csak az, hogy ez a nép a 20. században már kétszer épített magának egy ilyen eltökélt saját kis világot.

Ez a nép már kétszer talált magának, támogató partnert, a konokságban

Ez a nép már kétszer égett meg elevenen a háborús valóság józanító tüzében. Csodálkozol, ha tám tör a de ja vu?

Miért mondom ezt? Hát mert aggódom.

Kedves leszedált nemzetem éreztél, észrevettél sorsfordító eseményeket a közelmúltban? Bármit, ami fontos lehet a jövődre nézve?

Ja, hogy nem is tudod? Kicsit bizonytalan vagy ugye? Az nem baj! De azt tudd:

Apámat 110 kilóról 8 év alatt 36-ra sorvasztotta le az Alcheimer

Te hány kiló vagy még Magyarország?

Te még hány kiló vagy ?

Érted még szavunkat? Megismersz még, így hat-hét év után is?

Nagy Gábor vagyok 43 éves két gyermekes családapa igen es aggódom,értük, meg érted, mert hiába tudtad, attól félek, hogy mégsem érted ...

 

fullsizerender_2.jpg

Szólj hozzá!

Reggae 2016...

2016.07.26. 09:42 Gaboard

Egy kis interraktív lelkesítő szösszenet a camp-re.

 

 

Köszi Reggae Camp

 

Te is vártad ezt a hetet?              -              Jah Man

Hát én is nagyon. Azt gondolom 95-ben volt talán utoljára olyan érzésem a Diák szigeten, amit itt átélhetek évente egyszer 3-4 napig.

Nem az számít, milyen régóta jársz ide, nem az a lényeg mekkora reggae fan vagy és hogy mennyire éled át napi szinten a raszta életvitelt, hanem csak az számít, hogy tudod, hogy neked július végén itt a helyed, hogy mindenkép itt kell lenned!

Vágod miről beszélek?                 -             Jah Man

Megvan, az az érzés mikor leszállsz a vonatról és gyalogolsz vagy kocsival ráfordulsz a bejárat utcájára és dobban egyet a szíved és tudod, hogy most párnapig itt leszel otthon?                 -              jah Man

Van egy örök szabály! Az igazi barátság úgy működik, hogy bármi történik bármennyi idő telik el a két találkozás között minden ugyan azon a rezgésen marad és bármikor képes folytatódni tovább, mert ez a dolog össze lett rendelve.

Képzeljétek, nekem temérdek barátom van itt, akiket évközben sosem látok, nem beszélünk, nem érintkezünk, és mikor megérkezem, első nap nem csak, hogy örülünk egymásnak, de mindent ott folytatódik, ahol egy éve pont abba hagytuk. Kb. az akkor félbehagyott mondatot folytatva dumáljuk át az éjszakát és nincs az a pohár ital vagy elszívott dekk, amit ne osztanánk meg egymással.

Köszönet érte reggacamp!         -              Jah Man

Héj mister Music mutass valami jót nekem

Itt Négy napig a reggae a múlt a jövő és a jelen

Úgy akarok élni, mint egy kis madár szabadon

Az összes szeretetet, amit eddig kaptam azt nektek is megadom

Elő kerülhet az illat, amit ki tudja, ki hol rejt

Hátra dőlve mondjuk együtt: everythings gonna be allright       -              Jah Man

Csak kell egy ház vagy inkább csak sátor a Hatvani strand partján

Nem kell, megvárd, meg míg öreg raszta leszel, itt minden szív kortól, nemtől és hétköznapi címkéktől függetlenül is örökké dobog.

Azt vágod, hogy én két lányommal vagyok itt? A nagyobbik 10 éves és ez az 5. reggae camp-je !           -              Jah Man

Tudod miért? Mert volt, hogy két év kimaradt különben a 7. lenne és az az érdekes benne, hogy közétek elhozni egy gyereket nem örültség, hanem egy irány, ami arra mutat, hogy a zene és az őszinte érdekek nélküli világ mutatja meg az utat.     -              Jah Man

Nem rég kint voltam a Tabánban, egy kisebb koncertnyi ember búcsúztatta Somló Tamást. Én ott a gyerekoromért voltam hálás apámnak, hogy kivitt és az utamra engedett poros domboldalon a zenébe, hogy szeressem meg én magamtól azt a világot, ami felnőtt korban ide vezetett közétek…          -              Jah Man

És ennek folytatódnia kell minden felnőtt és gyerek szívben bárhova pusztul a világ, nekünk ki kell tartanunk, mert ez ma itt a legnagyobb érték …    -              Jah Man

Nem lesz egyszerű menet, de mi minden évben elindulunk, ha halljuk hívó dallamot, hogy:

Get up stand up, stand up for your rigth get up stand up dont give up the fight……       -              Jah Man

 

reggaecamp2016_javitott.png

Szólj hozzá!

LaKzi...

2016.07.08. 08:20 Gaboard

Dani haverom egy hosszú útkeresés után az elmúlt években megérkezett egy olyan világba amit talán mindig is vágyott. Úgyhogy el is veszi gyorsan feleségül.. Hajrá Dani!

 

Évi Dani Slam Köszöntő

 

Az élet az úgy indul, hogy megszületünk, gyermekévek boldogan telnek, az iskolában összegyűjtjük a tudást, készülünk a nagybetűs életre.

Elfoglaljuk életünk célját, a jó munkahelyet, ahol kivívjuk az elismerést és felépítjük az anyagi egzisztenciánkat.

Majd egy napon szembejön életünk nagy szerelme remélve, hogy egybe kelünk, aztán egyszer csak ….

Elnézést elakadtam.. van valakinél még egy kis tündérpor?

Ja nincs ? Akkor folytatom a nélkül.

Majd aztán összefutunk életünk következő 6-8 nagy szerelmével, akikről mind kiderül vagy át vertek, vagy megcsalnak, vagy az egész egy tévedés volt, esetleg mi voltunk rossz fejek… mondjuk az kizárt.

A munkahelyről kiderül, hogy valójában azon kívül, hogy messze van, anyagilag lehúznak és kb. ötször annyit kell dolgozni, mint annak, aki a főnök haverja. Az egzisztencia egy munkásszálló és a fizetést is simán el lehet inni 8-10 nap alatt akár a szobában egyedül is. Ugye?

Most akkor ki irányit, kit? Sors van, mi kezünkbe vagy mi vagyunk az övébe? A mienk remeg, az övé kérges és durva. Itt simán elférne az élet mellé egy obszcén jelző mondjuk a huha…

De azért vannak a jó barátok, hogy a meg nem történt álmokat elhozzák egy sima hétköznapon. És ha ugyan elsőre elküldjük őket, hogy menjenek, tanulják meg azt a tananyagot egyedül, azért mégis van esély, hogy előbb utóbb iszunk velük egy italt.

Aztán mivel a baj nem jár egyedül barátból is egyre több lesz meg jönnek a fesztiválok a zenélések, a túrák és utazások és szegény sors durva keze elkezd kilágyulni, pedig a norvég formulás kézkrémet még elő se vettük.

A munka és egzisztencia is kikerül a kritikus fázisból és egyre nehezebb beismerni, hogy sokkal szebben süt a nap mostanában és már a szél is alig fúj erre felé…vagy legalábbis már nem érdekes hogy fúj-e?

Pláne hogy, ha megkísért a múlt és nem az ismeretlenből várjuk a csodát, akkor egy nap mégis beköszönt a varázslat. Mert van sokszor, hogy nem a lila varázsködből jön a meglepetés, hanem onnan, ahol mindig is volt. Csak még nem tartottunk ott, hogy észrevegyük.

Pedig ugyan az a vérmérséklet, ugyanazok a defektek, ízlés, lendület és egyéb blablabla vágod minden.

Így végre fellángolhat az igazi szerelem. Ölelésbe fulladó közös nevetések adnak, színt a hétköznapoknak, a hangszeres próbák közben a taktusok váltáskor a t egyre gyakrabban lemarad. Elindul a tervezgetés, közös jövő, közös fészek ..állj állj ..zene állj

Bocs srácok, de valaki mégiscsak kiszórt egy kis tündér port?

Mert azért lássuk be, hogy az élet indul, ahogy indul, megéljük az, amit meg kell. De mindenki bízik abban, hogy egyszer eljön az a nap, amikor boldog újdonsült hites párjának az oldalán álldogálva egy rendezvényen azt várja, hogy az idióta haverja mielőbb abbahagyja a beteg szövegelést. És végre együtt tudjon inni azokkal a barátaival, akik elkísérték ezen az úton és legalább annyira boldogok ma, mint Ti vagytok Évi és Dani

És hogy legyen benne rím is csak annyit akarok monDani,

Hogy Sok boldogságot kívánok nektek a csapat nevében és nagyon boldog további közös életutat!

 img_6890.JPG

Szólj hozzá!

HipHop the boogie...

2016.07.07. 10:16 Gaboard

Régi belső zenei gondolatom szakadt fel egy verseny ihlette szövegben...

 

HIPHOP

Van, aki szerint stílustalan vagyok, de azt gondolom inkább csak minden evő.

Apai örökségem a zene végtelen szeretete, így fejlődési korszakom bejárta a műfajok teljes palettáját és bevallom, boldog vagyok, hogy megtaláltam magam jó néhány irányzatban.

De akárhogy vizsgáljuk a dolgok állását a négynegyed ütemére lüktet az ereimben a vér, indul el a rongyláb boogie és érzem azt, hogy mégiscsak jókor születtem. Még egy kicsit elcsíptem az igazi funky időszak végéből.

Pont annyira, hogy mire az ütemes zenei alapra képzett szöveges megjelenés önálló alakot öltött, én is érezzem a generációs késztetést, hogy felmenjek a cukordombi srácok közé és nevén nevezzem ezt a vonalat, mégpedig úgy hogy ez a hip hop, The hippie, the hippie,To the hip, hip hop, and you don't stop, a rock it To the bang bang boogie.

Nagy felismerés volt! Csak úgy, mint az égi nagymester villanásnyi üzenete és elég nehéz volt utána kimondani, hogy I'm trying not to lose my head ha ha ha…

Van, hogy több zenei stílus is kering ring ring egy kicsit a fekete zenében, de alapból mindegyikből Dől Soul, ha pedig nem találod kik rakták le az alapokat, akkor csak annyit tudok mondani, hogy: Why don't you leave your name And your number And I'll get back to you…soon or later

Innentől már a természet adta pajkossággal kiáltottuk együtt a világba

You down with OPP (Yeah you know me ).. na még egyszer.. You down with OPP (Yeah you know me)

Mert bár lehet, hogy nem ismersz mégse, azt tudnod kell, mindegy milyen betűvel jelzed a generációnkat, de az biztos, ami ma hiphop, az akkor és ott és velünk indult el ebben az országban.

Nem lepődtünk meg akkor sem, amikor egy rapperek mondható, de feketének nemigen real slim shady kiabálta, hogy álljunk fel… neki!

Így, ha budai vagy 5. kerületi hangoskodásban nem tudod hány a kiló vagy, nálunk majd a 8 mér fől vagy kostól be. Ám ha azt mondod ez így tré, a tejes dobozról figyelő DR. Dre talál épp rá a következő tehetségre és a világ nézi, ahogy Busta Rhymes pörgeti, meg mikor dallamosan megingatja csajok bugyiját Jay Z.

De ez itt most nem Amerika ez Magyarország, ami olyan világnak, mint Budapestnek a József város egy sötét hely, de itt nekünk ez már világos.

Ahol a mindennapi élet szívásairól szövegelni pont ugyanúgy muszáj, mint máshol, csak mi négy ütem szerint tartjuk, lenn és ha szól a beat, a szavaink sava az, ami a végén kipufog.

Régen itt is a gengsztereknél zsebben volt a lé, de már elmentek ők is a szerb határ felé vagy a franciák felé vagy a tököm tudja, 20 év nagy idő… belefért sok derűs és vak remény, meg a gecit nyelető félkemény…fajta.

És bocsáss meg érte, de nekem mindig egy csehszlovák mesefilm jut eszembe, ha azt mondod Majka

De kétségtelen, rengeteg strófa adta meg, hogy átlássam a lényegét, miként viszi a szöveg az ütem a dallam az üzenet úgy a zenét, hogy az itt belül hasson rám, és aki ma ide eljött azt gondolom mind megért.

Én pedig megértem, hogy az ízlés nem vita téma, de bízom benne minden populár kalandor megérkezik egyszer és felfogja, hogy a rap ugyan még nem egyház, aminek csak szép volt a eleje, hanem komoly vér lüktet ő benne szavakat facsarva, ha két percre találkozol vele, akkor is szíven üt. Főváros mód lehordott lógó ülepű zsúrnadrágja hidd el mindig jó lesz ránk.

Ha pedig nem vágod, mért beszélek erről itt ma, akkor csak az vidd el magaddal azt, hogy láttál egy nagyhangú kopasz slammert, aki ugyan zeneileg minden evő, de tudja mi az a rap és azt, hogy mennyire sokat számít a kezdet!

maxresdefault.jpg

 

Szólj hozzá!

Nap mint nap..

2016.06.15. 07:00 Gaboard

Komáromi Felvidék slam eseményre készülve jött ki a téma, és hát valós az alap...

 

Idétlen időkig…

 

Gyerekként ámulva néztem a haverom hörcsögét, ahogy szaladgált abban a kis rácsos hengerben. Sosem értettem, hogy bírja ki, hogy folyton csak egy irányba tekeri.

Mókus kerek, mókus kerek, pörgő, forgó, mókus kerék és nincs vége a körnek sosem

 

Még jó hogy az ember ennél változatosabb életet élhet;) …ugye? …vagy nem?

 

Riaszt a telefon és riaszt a felismerés, hogy bármennyit alhatok az is kevés.

Csókokkal terjesztem a reggelt, ilyen az ébredési vírus, had élje meg a család is, átlagos reggeli rítus.

Kár, hogy csak velem vívnak - mi legyen a reggeli angyalok?- aztán költői csend.. és Basszus ez leghosszabb része a napnak..

Ez a ruha nem jó, az meg már uncsi.

Tízórai csomagol… mi kell ma, kabát vagy pulcsi?

Aztán irány ovi, a sulinál már csak lassítok, nagylány kigurul –hophophop jól van felállt

Vár a gyár, csók anya puszi pá, asszony el,

Nagylélegzet, ami ahhoz kell, hogy mi lesz, amit bent kapok, hideg vagy meleg az se ritka, ha gyomorideg.

 

De már az igazán „excellent” ha egy nap épp nem az Excelemmel szexelek,

Nyilván orálisan, mikor menthetetlen a meló.. tudod, ha lefagy és nem mentem, hát ilyenkor hello.

 

Ekkor a fülemben szupresszíven szól a cypresshill üteme (…insane in da membrane…) és arra sarkall, hogy felálljak, középső ujjamat kihajtva elmagyarázzam mindenkinek, mit is gondolok foglalkoztatás és a szabad akarat párhuzamáról.

De mégis inkább leszek picit nyugodt, sőt néha még nem is insane hanem mondjuk csak asshole, így talán bejöhetek holnap is dolgozni, mert még lesz hol.

 

Ám lassan, de biztosan eljön, a szép perce a napnak, mikor a gyárban elharapózik a kapunyitási pánik és szétspriccel a dolgos nép a világba, kb. az egésznap arról szól, hogy ezt mindenki várja.

 

Úgyhogy indulhat a családi gépezet újra.

Egyik gyerek begyűjt és edzésen kirak, másik felvesz, szakkörre elvisz, boltba rohanás aztán posta, ahol tág szemekkel csekkolom ahogy pénzt a csekkbe tolom. Haza érés, takarítás, tanulás.

Na, Hát ti meg mit bámultok? Húzatok vacsorázni, fürödni büdös kölykök és azt ajánlom, kuss, legyen!

 

Annyira izgi nem?

 

Ha végre aztán lemegy a nap, hullán zuhanunk az ágyba, és ha szerencsém van, néha vérfarkassá változhatok, szóval 5 perc múlva már mélyen alszom, amíg egyszer csak 5.40-kor

 

Riaszt a telefon és riaszt a felismerés, hogy bármennyit alhatok az is kevés.

Csókokkal terjesztem a reggelt, ilyen az ébredési vírus, had élje meg a család is, átlagos reggeli rítus.

 

Jaj, basszus ez most mi, dezsavű, meg törhetetlen idétlen időkig tartó mókusos rácsos forgó íze? Most már ez lesz mindig?

 

Igen lehetne ez is, ám van, amitől nálam néha mégis meglassul a kerék.

 

Mert mikor jön a perc és kiszokik a gondolat, a 3.15- alatt tér idő lenyugszik, a csöndet a szavak rajzolják tele és az egész körforgás is más irány vesz vele.

Most egy picit van időm a tekintettekben megfürödve újra tölteni magam

 

Higgyétek el iszonyú csodás pillanat ez, kár hogy mindjárt vége 3-2-1 köszönöm

 rat-race.jpg

Szólj hozzá!

A Fenyítés...

2016.05.30. 07:30 Gaboard

Egy koncepció full kamu alapon, de Győri Slamen annyira jól működött, hogy 12-en kérdezték meg az est folyamán hogy tényleg beszóltak? :)

 

 

 

Hé, ez most vicc?

Jövök föl a színpadra és a gyerek meg ott középen beszól. Bmeg bátor vagy vágod?

Ne ne, hallottam, hogy le „vén faszoztál”. Nem kell a duma. Vágom én miről beszélsz. De ne feledd..

Úgy telik el veled majd az idő, mint ezen elfogyó slam est

És hiába hastag, meg a bocs nem ide, az életed spirálján leguruló golyó nem mindig koppan úgy, hogy yolo

De elég ha rövidtávú memória megmarad, és a pillantok, szépségében elhiszed, hogy az élet ilyen.

Igen, amikor annyi voltam, mint te mi ezt még úgy hívtuk Carpe Diem.És az is nagyon menő volt… 

Mert ugyan már lassan a gyerekeim lesznek annyi idősek, mint te, az élet tüze hidd el nem veszett el. Az emlékezetet nem csak tabletták tartják karban. hanem a ..szóval izé…meg … na jó azért ma lehet lett volna értelme bevenni  (paprí elő)

 

Mégis mit remélsz, pusztán azzal lesajnálsz a színpadról, azt hiszed bármi is különbözik majd abban, amit te élsz meg, és amit mi éltünk? 

Nézzük:

Kölyökkent én a kockásfülű nyúlra flash-eltem vágod, ilyen helikopter füle volt neki

Neked meg a röpködő kis japán izék jöttek be tudom, meg először talán pont a pucsítò pikacsu egyik kacsintós képére verted ki!

Mi kukás autót akartunk vezetni, ha majd felnövünk meg mozdonyt. Elhittük, hogy a kétkezi munkában lesz a karrier!

Te most mire is jársz modern üzleti tudományok meg kommunikáció.. haha 

Van olyan rokonod-ismerősöd, aki úgy dolgozik, hogy az eredményét aztán kézzel meg lehet fogni ?...nem pendrivon ...ha nincs nem para, de hidd, azért van ilyen .

Emlékszel a lázadó időszakodra?

En az enyémre csak részben. Annyi Jacket ittunk, mint Slash és skót szoknyát húztunk Guns koncert előtt. Minket bámult mikor vonultunk az egész körtér 

Te meg azt gondoltad kamaszként, hogy vér elvont rocker vagy csak Smells like teen spirit-rőlnem tudtad melyik együttes játszotta az alma-e vagy a Curté?

Nézd én anno elhittem, hogy suli után minden sima lesz, jó meló, család, kocsi meg szabadság, de a rendszerváltás utáni őskáosz máig nem adott számtalan miértre választ.

Így hát nem csodálom, hogy nem is próbálsz normális lenni egy olyan világban, ahol már a papírzsepi sem százas.

Én mar tudom, hogy nem lesz nyugdíj, addig fogok melózni, míg ráncosabb a képem, mint Keith Richard feneke. 

És hidd, el téged se fog eltartani senki, hiába pereled majd a gyereked. Max. betesznek egy nagyon harmonikus intézetbe ahol, ha nem figyelsz, a zuhanyzásnál magad mögé te magad lehetsz az otthon melege.

 

Komám most már remélem, láthatod a cerka ugyan azon végén állunk, csak a tied kicsit kevesebbet volt még hegyezve!

 

Szóval gerincvelő villanással üssön beléd ez a szöveg abban az élő pillanatban, amikor mikor feléd irányozva elhangzik életed első le „vén faszozása”.

Amúgy meg pont jó kedvem van, ha meghívsz egy sörre, akkor mehetsz haza a saját lábadon.

 13177788_1044034212331021_7116113919518769309_n.jpg

Szólj hozzá!

Szavak útja...

2016.04.27. 11:03 Gaboard

Négy éve kezdtem el blogot vezetni a szövegeimről. Erről igyekszik megemlékezni ez a szöveg.

Fourbileum

Tudom jól neked a száz az ezer, de nekem majd négy év volt és igazából magyarázatot adott egy életnyi meg nem értés hátterére.

Elterelt rettegés, benn rekedt nem kevés, élet látott élmény, felszabadult, felszakadt átértékelt én kép

Volt az úgy, hogy írtam, ha jól esett és volt, hogy jól eset, ha írtam

Volt úgy, hogy izgalommal vártam mit szólnak, ha olvassák és volt, hogy izgultam, hogy el ne olvassák.

Volt úgy, hogy miatta nem illettem a környezetembe, és most olyan a környezetem, hogy miatta illek bele.

De ami tény, hogy amíg nem jött a színpad addig elvesztettem mind.

Elhagytam, odaadtam, kidobtam és igazán nem hittem benne, talán azért, mert előtte bennem sem hittek

De most már egy ideje meg van mind. Minden kis játszó gondolat, túltolt vagy szimpla, vagy épp jó hangosra szánt iromány. És basszus több mint száz!

Ahol nem a számnak van jelentősége, hanem annak, ahogy formálódtam, míg megéltem és megértettem az alkotás erejét, ahogy boldoggá tett az utazás a belső evolúció.

Visszanézve alig hiszem, hogy a rím kényszer milyen szavakat szült egyszer kétszer

Végül mennyire lett harag a két-három soron át összecsengő sorvégi rag

Eladtam volna kilóra, de nem vette meg senki, azt a gyomor ideget és blokkolási félelmet

Ami képes leállítani a fél elmét és beültetni egy parát, hogy nem fogod tudni elmondani fejből

Ez a csata még tart, de győzelemre állok!

De ehhez hinni kell magadban, nagyon és érezni hisznek benned mások

Tudom néha nem vettem észre, hogy nem egy két gondolatomra kellene figyelni, hanem a belőlem feltörő tisztítatlan egészre.

Tudod, a szaladjon kifelé belőlem kegyetlen és pusztító valóság, a kritikus tömegiszonyba mártott triplaleszurt rittberger fricska.

Meg az - Azt bazmeg másképp gondolom - hopp mégis igazam van? konteo

És a hatással van rám egy szerelmes katica a fűben dolog…. mondjuk, ezeket még titkolom, mert nem nagyon passzol az arcélemhez

De ma már tudom, hogy rombolni jöttem, falakat döntögetni, hatalmas tüzeket rakni, amik riasztó árnyakat festenek a falra és rettegést posztolnak az ostobaság egyre táguló nyílt csoportjába.

Nem leszek senkinek követendő példa, nekem sem kellenek ikonok, idolok trendbe fordult irányzatok ahhoz, hogy négy év után magam is tisztán lássam, hogy csiszolódik a szó, és hogy formál, valakit emberré a tisztán feltörő őszinte önmaga.

Jó tényleg igazad van, ez a száz még bőven lehet ezer és még akkor is hétről hétre meg tudsz érkezni!

Akkor is, ha már most látszik, hogy valószínűleg egy életen át potenciális kötet előtti alkotó maradsz.

 fullsizerender_1.jpg

Szólj hozzá!

TEAM Slam Döntő...

2016.04.27. 10:59 Gaboard

Danival alkotott párosunk akkora sikert aratott, hogy bejutottunk a döntőbe és azonnal neki is láttunk az alkotásnak, hogy felrázzuk a trafó közönségét!

 

Térdeplő nép

 

Dani: (Háttal) Gáborom, szerinted megúszhatjuk?

Gábor: (Háttal) Nem, nem hiszem.

Együtt: (megfordulunk) Mert végül úgyis rád verik a balhét!

Dani: Azt tudod, hogy egy csecsemő 6 hónapos koráig egyszerre tud levegőt venni és nyelni.

Gábor: Igen-igen ezt már hallottam, azért, hogy zavartalan módon tudjon szopni.

Dani: Így van. Viszont csak 6 hónapos kora után kezd el kifejlődni a térdkalácsa.

Gábor: Danikám! Azért ennek felnőtt korban is komoly hasznát vesszük ez kb. egyfajta alapkésség.

Dani: Valóban, a mélytorokkal időben el kell kezdened megbarátkozni, szóval a tény, hogy legalább a térdelés kap némi támasztékot, az egyedfejlődés abszolút pozitívumaként értékelhető.

Együtt: Szóval segít élni!

Gábor: hát én ebben érzek egy kis geopolitikai áthallást…

Dani: Bármi történik is, te csak bátran húzd jobbra a Hazád! Persze előtte jól nézd meg az összes magáról feltöltött előnyös képet, mert valószínűleg úgy sem lesz egyezés és nem látod többé őket. MO nem azt keresi, aki te vagy! Mondjuk egy olyan kb. 190, költő, slammer, érzékenyebb, mint az átlag??

Neki mégis fölösleges, mint népszavazási kérdés leadásakor egy fésűautomata.

Gábor: Nézd, van az a pénz, amiért az én hajam is korpás lesz…

Együtt: Na ne szopass mááááár!

Gábor: De, de tényleg, figyu… Azt vágod, hogy a Titanicnak is az ütközés pillanatában elszabadult a kormánya és a hajó elkezdett jobbra meg balra billegni. A bálterem népe mentette az értékeit és érdekei mentén váltogatta pozícióját a fedélzeten, mintha nem lenne mindegy melyik oldalra dőlve pusztul el a világ.

Helló Decaprió! Te tényleg azt hitted, hogy akik a hajó aljában utaznak, megúszhatják? Bántja a torkodat a felismerés?

Együtt: Mélytorok! Mélytorok! Gábor: Mélytorok! Mélytorok!

Dani: De csinosaaaan, faszikám! Mutass jól, amikor elér az első hullám! Csak bizony ez az öltöny szar. A magyar konfekció. Lóg a seggeden, de feszül a beleden, sajnos akkor is ez van. Ilyen a nem rád szabott valóság. Mindennapos az álomalapítás, ahogyan felosztjuk a lottó főnyereményt, tartományokra, mint a nagy uralkodók.

Felváltva: Ez autóra, ez lakásra, ez gyerekre, ez a gyerek autójára, ez a gyerek lakására, ez unokára, ez az unokám autójára, ez az unokám lakására!

Bazdmeg Gáborom, Magyarországon mindenki FUNDAMENTAlista?????

Gábor: Persze, mert ez egy alap, amelyre építhetnek! Én is lógok nekik még 6 Millával, de ez csak áthidaló kölcsön, ilyen kell mindenkinek.

Dani: Az jóóóóó, mert ha van híd, hát kell valami hídalávaló is. Ez a magyar konfekció!!!!!

Együtt: Búval baszva bújsz bele, búval baszva bújsz bele!

Dani: De legalább csinosss vagy faszikáááám!

Gábor: OKé! Ha elfogadjuk, hogy ez van és nincs más, akkor az (Dani:) Blow job! Ha egyedül mész szembe a jégheggyel az az igazi (Dani:) blow job, ha elhiszed, hogy másokat eltaposva előbbre jutsz, akkor ugyan nem rögtön, de aztán tiéd lesz a (Dani:) biggest blow job…

Gábor: Jójójó! De akkor szerinted van megoldás Danikám?

Dani: Hogyne!! Úri szabóság!

Gábor: Úri szabóság? …………………jaa érteeem!

Együtt: Szabj Urat, szabj Elveket! Szabj Urat, szabj Elveket! Szabj Urat, szabj Elveket!

Dani: Vág az olló, bújik a cérna, szalad már a tű,

Tartalommal töltöm fel az élére vasalt űrt.

Fehér ingem csak én gyűröm, nem hordhatja más,

Szabókrétával írok a verset, igaz megváltást.

Együtt: Szabj Urat, szabj Elveket! Szabj Urat, szabj Elveket! Szabj Urat, szabj Elveket!

Dani: Gáborooom! Le ne térdelj, legalább te ne!!!

Gábor: Uram fenn az égben szabadíts meg!

Mert a gonosz közöny kézen, közön bármerre megyek, reám köszön,

Takarja szemem az erdő és alig látom tőle fát,

Nem az örökké termőt, mégis fohászom a keresi teremtőt, őt hibáztatom magam helyett és valami földi gyarlóság felé hajtok fejet.

Ha engem magad képére teremtettél, kinek képére teremtődött a nemtörődöm tömeg?

Ha közébük állok, felemésztenek, ha ellenük a lelkem s erőm eszik meg.

Dani: Gáborom! Én közben rájöttem és te is tudod, hogy ebből kurvára nem élünk meg.

Gábor: Hát persze hogy nem!!! úgyhogy Hölgyeim és uraim ez itt újra a Együtt: Csak én! teleshop!

Együtt: Tudják! Mi mindenre lehetőséget kínálunk!

Dani: Szeretne egyedi lenni, kitűnni a tömegből?

Gábor: Maga nem akar átlagosnak látszani?

Dani: Akkor önnek az „Én magam vagyok a hashtag!” Személyiségfejlesztő programra van szüksége.

Gábor: yooo Dani…Ez akkor most ez megint odabasz?

Dani: Még szééééép! Már több millió egyedi megrendelőnk van, mind hitelre vették és vasárnaponként a cégünk ingyenes promó pólójában nyírják a füvet!

Gábor: Akkor nincs valami csoportos kedvezmény?

Dani: Dehogyneeeem.. Ha egyszerre 10-en jönnek olcsóóóóóóbbbb!

Gábor: Akkor ez tényleg kurvára odabasz!

Dani: Gábor Látod máris mennyire egyedi vagy?

Gábor: Tényleg?

Dani: NEM!

Gábor: Akkor ne szopass máááááár!

Dani: Te szopatod magadat!

Dani: Get up stand up Gábor: stand up for your right Dani: Get up stand up Gábor: Dont’t give up the fight

Dani: Állj fel végre Magyarország! Állj fel trafó! Álljatok fel mind, ha nem akartok többet térdelni…

Gábor: Get up stand up stand up for your right Get up stand up Dont’t give up the fight

 donto_csapat_greatmotha-614x1024.jpg

Szólj hozzá!

Team Slam ...

2016.03.11. 12:58 Gaboard

Bolygók együttállása adta, hogy egy régi általam nagyra tartott Slammer-el sikerült egy igen komoly üzenetet megfogalmazó formációt összehoznunk a Team Slam OB-ra.

Hihetetlnül élveztem a közös alkotási folyamatot és azt gondolom nagyon jó összhangra leltünk.

 

THE GREAT MOTHAFATA

„Hányszor mondtad már?

Hányszor volt csupán gonosz ígéret a szó?

Hányszor ijedtél volna meg,

ha a kimondott gondolat lenne a VALÓ?”

(G) „Csak egy dolgot nem engedtek meg neked kiskorodban: a gázcsapot.”

(D) Vajon hány dinamitnyi a derékkörfogatom?

(G)Jó! Jó, jó, jó, jó…. Summázzuk! (D)Legyen egy nagy, de az basszon oda rendesen!

Simul a test, simul a gép, bele a hajnalba, de nem fog a fék, távolságtartás csak elvben lehetséges,

és ahogy a pornóban, úgy itt sem létezik olyan, hogy SPOILER.

Hiszen bármit teszel, végül úgyis rád verik balhét.

Egy fékezésre késztető sávváltás, vagy metróajtó előtt kivitelezett teljes testes blokkolás.

A konklúzió ugyanaz. Ez mind-mind TÁMADÁS!

(D) „Baszott volna anyád a falhoz, amikor megszülettél!”

(G)A forgalomban veszteglő unalmat izzítja a Piros lámpa fényét megtörő elszívott hullócsillagvég. Mágikus ívét nézve szidjuk a felbocsátó faszkalap neveletlen gyökereit és konstatáljuk, mennyi tapló nő egy korhadt tuskón.

Héj-héj bocs, nagyon szép a kutyád, milyen fajta?

Hopp kiesett valami hátul belőle az nem fog hiányozni?

(D)Aknaként robban és minden lépésed zengi majd a katasztrófát, hogy magyar volt az is, aki eléd rakta.

A magyar rakta le, a magyar lép bele.

A magyar rakta le, a magyar lép bele.

Aprócska szaron nevelkedik a nemtörődöm attitűd.

Védd az őserdőt a legnagyobb madáretetőt!

Te vagy a madár! A világméretűvé gerjesztett pusztítás ellen a tiltakozást, talán a kutyád seggénél kellene elkezdened.

(K)De rommá szédül és dől benned az akarat.

Még mindig a konklúzió kibaszottul ugyanaz. Ez mind-mind TÁMADÁS!

(D) Menj vissza anyádba, és kapartasd ki magad!

(G) hogy tud az abban a mocsokban fetrengeni, mosdatlanul egy kirakat tövében itt Budapesten? Miért nem megy le inkább ez is az aluljáróba?

Isten teremtette lelkek, eltévedt sérülések életvonalra nyomtatott leértékelt vonalkódjai. Szavaimmal és tekintetem gyűlöletével tisztítom mega tereket, ez jóval kisebb igénybevétel az agynak, mint a testnek, hogy lehajoljak és adjak egy perc megértést.

(D) Ha valaki marad is, abból jóindulat disszidál.

A magyarba vetetett hited egy egyre simuló EKG egyértelműségét tükrözi. Az orvos megáll, felnéz a papírból és gratulál, hogy eddig kibírtad.

Csont soványra fogyott, tiszta vizet kizárólag hírből ismerő gyermekről, csak afrikait megosztós jó reggelt kívánok!

 (K) „Határon innen és határon túl,

ha a táram üres, akkor a szó az úr.”

(D) Az Isten bassza rád a temetőajtót!

(G) De, hát miért?

(D)Szerinted???? A testem vajon hány másik testtel határos? Szöges a drót, szöges az ellentét.

(G Apa, anya, a képen egy újszülöttel (D) Megszületett Anna! Nincs is szebb dolog a világon, mint a család és az új életbe költöző remény!

(G) Apa nem sokkal ezután már faszfej és egy cikk alá kommenttel (D) Hát én ezeket mind a Dunába lőném a kölkeikkel együtt! Hogy rohadna meg mind!

(K) Rommá szédül és dől benned az akarat.

Még mindig a konklúzió kibaszottul ugyanaz. Ez mind-mind TÁMADÁS!

 

(G) Támadás? Még a szó hogy „tömegközlekedés” is jelzi, hogy a mozdulatlan súlyos tested az ajtóban nem lehet része rendszernek.

Vágod? Vagy átvágnád igyekvő komfort zónám hentes mód ketté csak, hogy mutasd jelen vagy és számolni kell veled.

G- Lerajzollak, összetéplek!

D- A rák talicskázza ki a beledet!

G- Kivágom a májadat Gyökér!

D- A bőr hűljön rád te féreg!

(K) „Te tényleg ezt akarod?

Te vágod, miről beszélsz?

(G) Dani szerinted létezik verbális terrorizmus?

(D) Á dehogy!!!

(K) Mindössze csak igény van rá!!!

(G) Kedves vásárlóink ez itt a (K) TERROR TELESHOP

(G) Végre eljött a lehetőséget mindenki számára, hogy igényeihez mérten napi szinten tudja gyűlölni embertársait!

(K) Mi mindenre lehetőséget kínálunk!

(D) Amennyiben megrendeli most (G) most (D) Most (G) Most

(D) a WS szitok generátort a legújabb iphone applikációnkat, máris elkezdheti munkatársainak, szomszédjainak szidását, átkozását és megfenyegetését.

(D) Ez tényleg működik Gáborom?

(G) Persze, adj neki egy esélyt próbáld ki!

(D) KURVA ANYÁD!

(G) Meg ez neked jobban is, fokozd kicsit!

(D) MEGÖLLEK! A KURVA ANYÁD!

(G) Na akkor summázzuk! Miért is jó ez az applikáció?

(D) Mert odabasz!

(G) Odabasz?

(D) Mondom Gáborom! Kurrrrrvára odabasz!

(G) Hát akkor basz oda rendesen Danikám!

(D) Kedves nézőink! Sok ismeret létezik, de mi tudjuk, hogy önök melyikben hisznek, mert a többi ugye csak toldás: Alattad a föld, (G) fölötted az ég,(D) körülötted a fal.

(K) Együtt építjük!

(K) Köszönjük!!

img_6605.JPG

Szólj hozzá!

Időutazás...

2016.03.07. 09:05 Gaboard

Az Arany János általános iskola 30-éves évfordulójára rendezett öregdiák találkozóra írtam, mint visszaemlékezés és adtam elő igen nagylétszámú jó rég nem látott gyermekkori ismerős elött.

 

Látod, hogy összement minden?

Számtalanszor szaladtam végig a folyosón és mindig végtelennek tűnt

Az oldal lépcsőket róva is elfértem bárki jött szembe. Közben ámulva néztem tanáraim, ahogy a tisztelet és a tudás várából kilépve gondoskodón tekintettek ránk. Azt a tekintet csak most értettem meg, mikor már oly kicsi lett minden.

Az meg van, hogy kisiskolások kézen fogva sorban mennek át a függő folyosón és csodálattal várják, hogy milyen látvány lehet kilépni a lengő ajtó mögül, a felsősök világába?

Abba a mérhetetlen nagy aulába, ahol a karácsonyfa is felért sokszor az égig.

Mert akkor még ez mind egy nagy iskola volt. Egy csodás birodalom, ahol a pedellusnak saját lakása volt az étkező felett, és mindenki jóban akart lenni vele, a varázsbirodalmunk kulcsának őrzőjével.

Tanáraink, akik beleégtek emlékezetünkbe, hangjukkal, tekintetükkel, sokan mind épp pályakezdő fiatalként velünk együtt nőttek bele egy életül választott hivatásba.

Tablóként lebeg egy-két gesztusuk szemünk előtt és ekkor jövünk rá, hogy ők 8 évig a családunk tagjai voltak.

Volt szigorú apa, akinek eljárt a keze, ha túllépted a határt, de mégsem akarta perelni senki. Mert akkor ez még ilyen eszébe sem jutott egy átlagembernek és tudtuk, hogy ez kevesebb, mint amit otthon kaptunk volna.

Volt, aki szavaival dédelgetett, kezével ölelt, mint egy nagymama és annak is kedve volt a tanuláshoz, akivel otthon talán sosem tanultak.

Volt, aki viccet, örömöt-játékot lopott mindennapokba, és tőle kaptunk kedvet a sporthoz, művészethez, egyszerűen ahhoz, hogy emberek legyünk, mert emberek közt élni jó.

Hát tedd fel a kezed!

Tedd fel a kezed, ha volt piros nyakkendőd és tisztelegtél büszkén, az ünnepélyeken dobszóra úgy, hogy igazából nem tudtad pontosan mi ez az egész, de jó volt része lenni az egységnek!

Tedd fel a kezed, ha gyerekként te is itt készültél a farsangra, a ki-mit-tudra hetek át izgulva!

Tedd fele a kezed, ha vettél poharas tejet vagy kakaót a folyosón, padokon elhelyezett tejes ládákból vagy a tizes alatti tejboltban!….emlékszel a friss kifli illatára?

Tedd fel a kezed, ha álltál sarokban büntetésből, ha kaptál kokit, ha húzta meg a hajad az a fiú, akinek tetszettél, vagy bele vésted már valamelyik padba a szerelmed nevét!

Hát tedd fel a kezed, ha amikor ide bejössz te is egyből a faliújságot nézed, eszedbe jut, hogy nemrég még a te rajzodat csodálták ott a szüleid és te nagyon büszke voltál rá!

Most meg arra, hogy a gyerekedé van kint.

És ha most végig fent volt a kezed tedd fel a másikat is, hogy lásd mekkorára nőttél és mennyien vannak itt hozzád hasonló érzésekkel, akik ugyan így itt cseperedtek fel és lettek felnőttek.

Most igazán érezni fogod milyen szép volt és mégis mennyire összement minden.

 

untitled_6.png

Szólj hozzá!

Whats love...

2016.02.06. 13:41 Gaboard

Váci tematikus Slam poetry versenyre készülve..

Most akko mi van?

Mi az, hogy talán?

Most akkor igen vagy nem?

Van köztünk valami, vagy teljesen félre értettem már az elején?

Vágom én, hogy a világ nem csupán fehér meg fekete, de azért csak el lehet dönteni pár kósza jelből, hogy ez most akkor dugás volt vagy sem.

Az talán egyértelmű, hogy ezt mind ketten akartuk. Hisz csak nem lehetet véletlen, hogy harisnyakötőben bugyi nélkül nyitottál ajtót, mindezt úgy, hogy felül semmi nem volt rajtad csak a melltartód, az is ki volt vágva a bimbóid körül.

Ezt bocs, de én enyhe célzásnak vettem, és úgy véltem, hogy ma nem a vacsorán lesz a hangsúly.

Jó nyilván lehet baleset, meg egyensúlyvesztés, hogy rázuhantunk az ágyra, ezért is igyekeztem közel lenni a szádhoz hátha esetleg szüksége lesz a mesterséges lélegeztetésre.

De nem tűnt úgy, hogy a nyelved forgása a számban a fuldoklásaid végső kapálózásai lennének.

Nekem az is egyértelmű volt, hogy nagy levegőt is csak aztán vettél, hogy letoltad a fejem egész a hasad alá.

Bocs, de azt nem veszem be, hogy alhasi görcseid voltak, azért szorítottad a fejem a lábaid közé, na meg csak a fájdalomtól nyüszögtél. Én meg közben igyekeztem kergetni a nyelvemmel azt a kis kilógó izét. Majdnem megfulladtam közben.

Még, hogy csak a kötöttfogású birkózásban adnak pontot a mögé kerülésért. Ez mekkora hülyeség!

Nézd, van, amikor nem figyelek eléggé és célt tévesztek. Na de akkor sem kell texasi rodeót rendezni azonnal. Máskor szólj, keresek síkosítót.

Mi az, hogy előjáték? Ez nem színház vagy koncert, hogy kell még egy elő produkció, mert úgy drágábban lehet eladni a jegyet.

 Nézd szerintem ez mindkifogás, nekem is pont annyi időm volt mégsem reklamálok. Mi ez kirohanás?

Érzelmi véna, érzéki töltet

Érző testiséget a szívedbe töltve

Ki van még ott a vágyaid meg te?

Meg talán egy statiszta, aki éppen megtette?

Ötletadó pornó, szenvedélyes ördög promó

Agyalapi ingerekkel gépiesen nyomakodó

Persze tudom, lehet olykor szükségből csinálni

De előbb utóbb kifogy a lélek s a társ is majd hiányzik

Ébredéskor mond jó reggelt, hogy jó is legyen

Mert a közös csúcson ott a legjobb fenn a varázshegyen

Ne máár ez a baj édes? Miért nem mondtad. Adj, öt percet leugrom virágért, megiszunk egy üveg pezsgőt és egye kutya, ma este akkor most lehetsz te felül…

 

 istock_000015865405_small.jpg

Szólj hozzá!

Idei uccsó...

2015.12.27. 19:06 Gaboard

Miskolcon lesz az idei év utolsó slam versenye. A téma is ehhez fűződik. Az utolsó 72 óra irányában lehetett írni minden ide illőt!

 

Miskolci Hakni

Mennyire vagytok fiatalok, vágjátok, az old school strófákat?

Nagy menet volt a mai is. Csengéék kijöttek hozzám mogyoródra, mert ott melóztam, kicsit meg voltunk csúszva és az volt a kérdés rögtön, hogy odaérünk?

Én csak annyit mondtam: James Dean vagyok, kapcsolom a hármast..

Lecke feladva 3 nap 72 óra kattogó vissza forgó mutatóra ráfontátok a témát, hát köszönöm sikeres

volt, mondhatom. Agyon baszott pont atomfizikát akartam meghazudtolni egy tér és időhajlítást eszközölni vagy csak arrébb tolni minden karácsonyi illatba burkolt nyűgöt, és ahogy ez a szám egy hurkot küldött az agyam barázdáiba, bele is sulykolta a felismerést baszki mindjárt vége az évnek

Ez is sűrű volt, bár sose volt egy timelapse a körülöttem mozgó világ, igen ez lehet a hibám, de az én hitem alapja hogy a krokodil csak azt harapja, aki viteti magát az árral, aki egy két karcsapással jobban mozog az otthonról biztosan többet hozott és visz majd a végén haza úgy magában belül.

Eltelt ez is, eltelt 8688 óra és a múltunkká lett.

Pedig ez az év is hatalmas havas reményekkel indult. Megmásztam szűzhavas hegytetőket. Akkorát szálltam egy szikráról, hogy elhittem a kor nem fog rajtam.

Májusban eltemettem az édesapámat, aki már 3 éves koromban a legnagyobb beat koncertekre cipelt és lehet, hogy mások kocsit házat örökölnek, én a zene végtelen szeretetét.

Kísértetiesen kb. ugyanakkor húsz év gyári munka meghozta gyümölcsét és ráébredtek, hogy a sokat bírált devianciám egy hasznos kreatív erőforrás is lehet. Így a munkám is megváltozott és már A Nagy Gábor vagyok nem pedig 9513939-es törzsszám.

Végig kínlódtam idén egy 3 hónapig tartó teniszkönyököt, egy két hónapot lopó megreccsent derekat, de meg gyógyultam.. ne aggódj -  kedves 20 év alatt befizetett tb hozzájárulásom  - nélküled is

Most nyaraltam a családommal először úgy, hogy nem egy meló barter volt, hanem lehettem végre egy booking.com-os kibaszott turista

Mindennek tetejébe a slam is újra megtöltött élettel és még több kortalan, címkék nélküli barátot találtam.

A sok jó dolog margójára sajnos oda kell tenni, hogy a világ, a magyar társadalom problémáit koromnál fogva egyre tisztábban látom,meg érzem és Nosztradamuszi fájdalmaim vannak

De ezt ma mind lefosom, mert végre itt vagyok. Tudjátok mióta készültem, hogy bemondjam nektek:

Na, jó megjöttem álmodó miskolci emberek, ébresztő remek

Az meg van, hogy..

MÁV állomás, de fenn a WizzAir még jár

Egy néz föl, a többi magába száll

Valaki pálmafák közt, van, akinek semmi konkrét

De ha itt végeztünk, mutassatok egy kocsmát és el sem jövünk onnét.

Boldog Újévet Miskolc!

 img_6440.JPG

 

Szólj hozzá!

WAM...

2015.12.16. 17:16 Gaboard

 Lemez bemutató előtti slam versenyre készült, de végül nem tudtam ott maradni és elmondani:(

Újjászületés

Sűrű volt, nem mondom, hogy nem érte meg minden perce, de nem volt egyszerű.

Mint ahogy a tavalyi sem, meg előtte, és talán soha még.

Soha nem éreztem azt, hogy kár volt az erőfeszítésért, valamit mindig hozott

Az vagyok, aki képes mindent másképp látni

Másképp élem meg a szenvedést, a harcot, a fájdalmat

Hiszem, hogy tovább visz vagy épp csak sodor előre az évben

És egyre kevesebb az érvem, hogy miért kéne feladni

Nem kell, sőt nem szabad, mert aki elengedi az sosem lesz valóban szabad

De ahogy fogynak, a hónapok egyre nehezebben cipelem az eseményeket, pedig már nincs sok vissza.

Ünnepi illatokba és terített asztalokba kapaszkodva mászom a csúcs felé.

Szegfűszeges mézeskalács ízű családi szeretet segít emelni a testem és már látom a végét

Egyre több szálat sikerül elvarrni, ami így már nem lóg rajtam és nem húz vissza

Van pár kevésbé fontos, ami nem gyötör, ha idén már nem folytatom

Végül már csak az a bűvös utolsó három nap marad, ami egy év zaját tompítja nihillé

Próbál ekkor is ugyanúgy felkelni a nap, mint máskor, próbálok ugyanúgy fontos maradni, próbálok a dolgok mentén haladni, de már nincs hova.

Készülök a búcsúra, hogy egy hatalmas utolsó sóhajjal leszakítsam ennek az évnek a béklyóit.

És eljön végre a nap, amiben már a visszaszámolás zaja van a reggeli párában is és egy utolsó sürgés forgás mentén sodródunk bele egy mámoros éjszakába, ahol végül egy időkapu számolja ki az utolsó ütéseket és gong!

Ez a reggel most megint más. Ez a reggel tele van jövővel Ez a reggel már nem csak napokat, hanem heteket, sőt hónapokat is lát.

Újra nyílik tervtár, érdekesek lesznek az évszakok, izgalmas lesz megint a várakozás.

Érzem a téli napsütést, látom a tavasz virágait, vágyom a nyári meleget, mert elindult megint minden.

Újra küldetésem van, hisz előttem egy teljesen újév, ami még hozhat bármit, jót, rosszat, csodát és csalódást

Benne van az esély arra, hogy megint szabad lehessek pont úgy, ahogy akarom.

Ha megélted a tegnapot és tiéd a ma

Hát álmodj, a holnapról, mert az visz el oda

Elkezdheted, hidd el, bármikor előröl

Sose feledd csak a monoton világ az ami felőröl

Az újév szüli újra az álmokat meg az új feladatot,az él boldogan, aki él vele, ha már megadatott

Szóval így van ez velem. Minden év, mint egy újabb projekt egy újabb beadandó, amihez a témát az égben hagyják jóvá. Te hogy állsz vele leadtad már? Nekem épp most bírálják a 43-kat!

2015-10-04-words-are-melodies-ujjaszuletes_0.jpg

Szólj hozzá!