Régi cipelt, ki nem játszott kártya comming out-jának főpróbája volt...
Sokakat sokkolt, volt aki elismerően halgatta, nekem csak jó volt végre kimondani...
Egész életemben sportoltam!
Van, akinek ez elfoglaltság, van, akinek a hiúsága mondja, hogy kell.
De nekem ez így volt mindig, és már választásom sincs!
Négy évesen kezdtem, amikor szüleim óvodás úszásra írattak.
Akkoriban az volt fontos, hogy a rendszer a kommunista ifjúság számára példaként mutathasson kisportolt egyedeket és lokálisan istenített sport eredményeket!
Azt mondod, hogy ez most is így van, csak nemzeti színre van festve?
Hm, akkor én csak lelkesen készültem arra, hogy felvegyenek a sport tagozatos iskolába, mert úgy tűnt ez a dolog nekem nagyon megy!
Ami, nem ment, az a „beállni a sorba” feladat!
Deviáns és a rendszerbe nem illő magatartás miatt 5.-ben kitették a szűrőm az elit osztályból!
Abból a válogatott közösségből, ahonnan ma a 30 főből mindössze 4-ünknek van diplomája és csak én foglalkozom azóta is életvitelszerűen sporttal!
Mert van, hogy a valós teljesítmény felett a központi érdekek dominálnak!
Azt mondod, hogy ez így van most is?
Az lehet, de az most nem ide, az hosszú...mint a Katinka ;)
De mindegy, mert akit hajt a vele született lendület az nem áll le soha!
Hét év úszás után jött a Kosárlabda, karate aztán mi voltunk az első magyar B- boyok!
Majd nyolc év lovaglás után rám szakadt az új világ!
Deszka sportok örök szerelme!
Snowboard, szörf aztán a wakeboard. Mi együtt nőttünk az új évezred adta adrenalin lökettel!
Ez mindent vitt! Mint a drog, amiért hajlandó vagy éhezni, utazni, dolgozni csak mehess, csússz és ugorj, meg hát tekerj rá! huuuh
Egészen addig, amíg nem józanít ki a valóság!
Apró fájdalmakkal kezdődött, de ez meg belefér..
Begyulladt egy két ízület is, a család már aggódott..
Aztán már feküdni se tudtam mindenem fájt!
Nincs mese, orvosok, vizsgálatok bizakodás, hátha nem komoly!
Szembesülj azzal, hogy örökletes
Ijedj meg attól, hogy néz ki, aki már évek óta ilyen beteg.
Full merev gerinc, csontosodott ízületek, görbülő hát és beszűkült mozgás! Szép jövő nem? Autóimmun? Mi a fasz?
Gyógyszerek, terápia, kezelés nem hat
Tünettel tudsz majd élni, meg gyógyulni lehet? Nem hát!
Volt sok olyan pillanat, hogy majd el sírtam magamat.
De ez így nem fair ez nem lehet egy ilyen olcsó sztori..
Kb. ekkora lehetett az pici, de nagyon öreg doktornő, aki mindent megértve csak annyit mondott:
Gábor, ami eddig életed boldoggá tette, azt még tőled senki el nem vette!
Te sose add fel, sose zokogj, menj, és inkább kezd újra, mozogj!
Fel év sem telt el gyógytornával, mikor már újra edzettem és nemsokára fenn álltam a sáncon!
Elindult egy csata, aztán egy újabb, és ez a háború meg ma is tart. De most már tudom, sosem állhatok meg! Csak ez segít!
Amíg a testem mozgásban van addig a harc nem veszett el!
Minden újabb ütközet csak erősít!
Mint egy edzett spártai állok hadrendbe mindennap es igyekszem egyre kevesebb szert használva legyőzni a saját testem alattomos támadását pusztán a saját elszántságommal!
Ez addig tart, míg ebben az egyszemélyes viadalban az utolsó ember el nem esik!
Márpedig azt nem adom könnyen!
Figyel csak!
20 év SPA bechterew egyelőre bekaphatja!
